Folytatom a péntekkel. 

Szakmai síkon fogunk evezni, akit nem érdekel annyira még átugorhat a következő postra. Ugyebár jelenleg részese vagyok egy Consulting Project nevű tantárgynak, minek keretében piackutatást végzünk a Nokiának. A téma a fogyasztói lojalitás növelése a készülék meghibásodása esetén, bár ez lényegtelen. Szeptember vége óta dolgozunk a projekten 4 orosz lánnyal. A kapcsolatot a nagyfőnök titkárával tartjuk. Minden rendben is volt egészen múlthétig. A nagyfőnök kitalálta, hogy idejön, ápolni a kapcsolatot az egyetemmel, vendégelőadást tart és ha már itt van akkor prezentálhatnánk neki az eddigi eredményeinket. Mondom oké, a lányok nyelvvizsgáztak ezért magamra vállaltam a teljes prezentációt. A minket támogató Phd hallgatóval megebszéltük mi kell mi nem stb. Csütörtökön egész éjjel ezen dolgoztam reggel 4-kor feküdtem. Csilivili slájdok megvoltak, írtam vázlatot minden. Fel voltam készülve. Sőt előző nap gondoltam felkészülök az ellenségből és lecsekkoltam a csávót a neten. Harminc egynéhány körül lehet, eredetileg Dél-Koreai, lakott az USA-ban meg minden. Több mint 10 éve dolgozik a Nokiánál, volt a marketing osztály feje is meg egy rakás más, de most épp a Global Offering Manager (nem tudom lefordítani) pozíciót tölti be. A Youtube-on találtam egy videót amin előadást tart a Kaliforniai Berkeley egyetemen. Vettem a fáradtságot és megnéztem mind a 90 percnyi amugy nem túl érdekfeszítő előadását az innovációról. Gondoltam a prezentáció néhány formai elemét felhasználom hátha tetszik majd neki. 

Öltöny, nyakkendő, megadtam a tiszteletet ahogy kell. Bemegyek, elkezdtem, bemutatkozom, majd a második dia felénél egyszercsak közbeszól. Amugy vastagkeretes kockaszemüveg és Calvin Klein kordbársony zakó volt a kis metroszex koreian. Szóval közbevág és közli, hogy ő ezt nem érti és minek mutogatom neki az időbeosztásunkat ami épp a szlájdon volt, mert őt ez egyáltalán nem érdekli és jó lenne, ha a lényegesebb szlájdokra ugranék. Bólogattam és ugrottam a következő szlájdra, megint nekikezdtem de megint belepofázott és kifejtette, hogy szerinte a szlájd címe nem megfelelő mert ha idegen embereknek mutatnám ők nem értenék, hogy miről van szó ! Jóvan, nyeltem egy nagyot, biztosítottam róla, hogy ki fogom javítani és folytattam, egy fél szlájdot se sikerült végigmondani amikor megint belepofázott és közölte, hogy valójában amit eddig csináltunk az elég nagy szar, mert ő erre nem kiváncsi őt más érdekli. Innentől kezdve vége volt az előadásnak és a következő 15 percben a seítségemre siető Phd hallgató és a nagyfőnök szakmai csatározása következett. A pasas undorító, lekezelő és kioktató stílusban beszélt velem is meg a Phd hallgatóval is. Amugy a konflik abból adódott, hogy neki nincs ideje elolvasni amit mi írunk ezért a titkár intéz mindent és hát csúnyán félrekommunikáltunk a titkárral és nem az lett a fókusz amit ő akart. De ez ugye két oldal hibája és megesik. Mire a kis vágottszemű közölte, hogy a nagy falloszt mert ő már az elején megmondta, hogy mennyi az annyi és ezt bizony mi csesztük el. Hangsúlyozom nem azzal volt a bajom, hogy kioktat vagy közli, hogy ez meg ez nem jó vagy, hogy leszarja a prezimet, mert még igaza is volt egy rakás dologban. Hanem azzal, hogy tolerálhatatlan stílusban adta elő a mondandóját és a szikráját sem mutatta a megbánásnak vagy a kompromisszumra való hajlamnak. És ezt gondolom, hogy ez roppantul udvariatlan, amikor én 100% tisztelettel érkeztem és voltam felé ő meg úgy beszélt a magas lóról, mint valami földre szállt isten. És nemérdekel, hogy ő kicsoda, hogy mennyi a fizetése, felőlem lehet a Bill Gates vagy Obama vagy az atyaúristen de tanuljon meg viselkedni. Huhh

Mindenesetre tanulságos eset volt az biztos.