Na itt most veszek egy kis levegőt. Azóta eltelt pár nap. Itt lakom Andrej mellett azóta is és ma kiderült, hogy még újabb néhány nap amíg végre szálláshoz jutok, tehát ezen a héten is a vendége maradok. Szóval most, hogy már néhány napja itt lakom nem is olyan vészes. Mint mondtam az idő megszépíti a dolgokat meg az első benyomást. Szarnak szar, de túl lehet élni, hozzá lehet szokni. Sokat fog dobni rajta, ha végre lesz sajátom, amit kitakarítok és elmegyek az IKEA-ba aztán kicsinosítom. Tegnap egy kicsit bepöccentem, mert realizáltam, hogy az egyetem egyértelműen igazságtalan és szarfej. Tudniillik 2 kolesz van. Az egyik a Sevcsenko a másik, ahol most lakom (túl hosszú a neve), a sevcsenko most lett felújítva, tök szép és kultúrált, ellentétben ezzel. A sevcsenkoban 2 személyes szobák vannak külön fürdővel és konyhával, itt bezzeg 5 ember jut egy fürdőre és konyhára igaz nem öten lakunk egy szobában. Kb. 100 cserediák van. Ebből kb. 40 fér a sevcsenko koliba a többi ide jön. És hát minden lehetséges fórumon azt hirdették, hogy egy szoba 2 ember és húúú meg hááá de jó lesz nekünk külföldieknek. Na ezzel a problémával még később fogok csak küzdeni, de akkoris szemét dolognak tartom, hogy csak 40 ember kapja azt amit ígértek. Időközben jártam AIDS teszten (minden szeretőm, buzi barátom és drogcimborám megnyugodhat negatív lett), meg tüdőszűrésen, ugyanis ezek a vizsgálatok kötelezőek még az oroszoknak is. Meg egy rakás adminisztrációt kellett intéznem, de már van diákom és könyvtári kártyám (mellesleg a könyvtár halál király). Több mint 4 napja vagyok a városban, ám eddig egyedüli magyar voltam, ma végre megérkezett honfitársam Szabó Dávid is (akivel amúgy az egyetemen együtt jártam oroszra), így már nem érzem magam annyira elveszettnek, és bevallom jól esett a magyar szó is. Elmeséltem Dávidnak, hogy ezek az oroszok mennyire nem tudnak megszervezni semmit és, hogyan szopatnak engem már 4 napja. Egy-két istenes bazmeg és kurvannyuk bármikor feldobja az embert J.  Dávid egyébként ideiglenesen a Sevcsenko koliban lakik. Talán később szobatársak leszünk. Szóval mostmár nem vagyok egyedül, no nem mintha eddig el lettem volna veszve. Bár Andrej ma rendesen kiszúrt velem. 5-kor találkoztam a Dáviddal, Andrej is elment otthonról, de 7-re ígérte magát. Dáviddal sétáltam egy nagyot aztán elmentünk hozzánk. Volt ez 7-kor. Andrej sehol. Fél 8-ig vártunk aztán felhívtam, hogy hol van már ? Aszondja, hogy dolga van de ne aggódjak legkésőbb 9re itthon van. Hát jó, addig hazakísértem a Dávidot és itthon voltam fél 9 után egy kicsivel. Nos sejthetitek Andrej mikor jött meg. Negyed 11-kor. Tulajdonképpen 3 órát szobroztam az ajtó előtt, és arcizma se rándult, még csak bocsánatot se kért. De nem akartam beszólni neki elvégre én vendég vagyok nála. Holnaptól pedig kezdetét veszi az Intoduction Week nevű kis hacacáré, ami főként városnézést és csapatépítést jelent. Alig várom, végre van valami program is, és megismerem a többi külföldit.